Tegnap koronát próbáltam. Félreértés ne essék: nem udvarhölgyek segítettek, és nem különböző népek koronáit. 

Autópálya matrica

Az előbb hallottam  a híradóban, hogy jövőre eltörlik a 4 napos autópálya matricát. Legkisebb egység a 10 napos lesz. (Gondolom, azért, mert a 4 naposat vette a legtöbb ember? )
Emlékszem, amikor bevezették, persze, hogy nem tetszett, volt is kérdés, hogy 1 napos miért nincsen? Kuncze Gábor válaszolt rá: mert a nyomtatás miatt nem éri meg 1 naposat kiadni.
Azóta van internet, lehet online vásárolni, fejlődik  a technika, akkor miért is nem lehet 1 naposat vásárolni? 

Gondolatok lakásról, házról, életről-halálról...

Mostanában kifejezetten nem szeretek TV-híradót nézni. Már az M1-en is leadják nap mint nap, hogy mely anya hogyan ölte meg újszülött gyermekét. Borzasztó, nagyon. Nem akarok látni egy ilyen esetet sem. És olyant sem, amit ugyan  a híradó nem ad le, de mégis megtörtént: Pesten, kilakoltatás. Végrehajtók, az utcán nagy tömeg, egy zavarodott 20 év körüli lány és az anyja, aki annyi perspektívát látott maga előtt, hogy kiugrott az ablakon, mikor jöttek a végrehajtók. Ezt miért nem adják le a híradóban? Mert társadalmi kérdés, és rájönne a jónép, hogy nincsen szociális háló? Hogy ha a lakhatás költségei be lennének építve a fizetésekbe, akkor nem kéne uzsora kamatra hitelt felvenni?
Elgondolkoztam : Anyukám a háború alatt született, tehát az ő nemzedéke kicsi fizetésből élt, olcsó lakásokban. Nekem spec. nem tudott spórolni, mert egyedül nevelt és rokkant nyugdíjas volt. Én "kiizzadtam" az OTP-nek a másfél milliós hitelt: 4,6 milliót fizettünk vissza 10 év alatt. Arra nem volt pénzünk, hogy mindegyik gyerekünknek lakásra gyűjtsünk, sőt, még új kocsira sem volt pénzünk. Középosztály vagyunk, szűk réteg, nem tudom, más hogy van vele. De az biztos, hogy kevés embernek volt módja rá, hogy lakásra gyűjtsön, hiszen a rendszerváltás (?) után nem nőttek annyival a fizetések, hogy lakásra lehessen költeni csak úgy könnyedén, még a mindennapi gondok mellett. És az állam nem épített olcsó lakásokat. Nem értem, miért tart ott az építőipar, ahol tart, ahol neves építész (Makovetz Imre) vállalkozása megy csődbe, mert nem fizetik ki, mert az állam nem képes megoldani  a körbetartozás problémáját.
Nem értem az sem, hogy miért nem jó a bankoknak a végtörlesztést egyben megkapni? Ja, hogy akkor kicsúszunk az uzsorás markából?  

Felügyelő mustra


Bár kétségtelen, hogy a frissen illatozó mennyei élmény, azért néha máson is kell gondolkoznunk.
Nekünk, nőknek. :)

Főtt tojással rakott karfiol

Hozzávalók:
1 fej karfiol rózsáira bontva
8 db tojás , ebből 6 db főzve, szeletelve, 2 db pedig nyersen
2 dl tejföl
10 dkg reszelt sajt
 4 dkg vaj
zsemlemorzsa, só, bors, petrezselyemzöld

A karfiolt megpároljuk, kicsit ízesített vízben. Egy tűzálló tálat kikenünk vajjal, zsemlemorzsával meghintjük. Beletesszük  a karfiol rózsákat,   sózzuk, borsozzuk és rátesszük a tojás szeleteket.Ezt is ízesítjük és megszórjuk petrezselyem zölddel is.
Ez után a maradék 2 tojás fehérjét habbá verjük, majd belekeverjük a sárgáját, és tejfölt is adunk hozzá, majd a reszelt sajt felé.  Ízesítjük, majd ráöntjük a karfiolra. A tetejére szórjuk a maradék sajtot, majd forró sütőben átsütjük.

Finom, hús nélküli étel.





A holnapi nap

bizonyára nagy meglepetéseket tartogat a számunkra. Ma még csak találgatni lehet, hogy vajon miért láttam Pestről hazafelé tartva a szemközti sávban 3 nagy rendőrségi buszt, 2 nagy terepszínű óriásizét, rendőrségi rendszámmal és egy vízágyút? Ugyanis holnap tüntetések várhatók. Én még nem voltam egyen sem, mert 89-ben született a lányom, és már megvolt a kisfiam is, úgyhogy csak a rádióban hallgattam, ahogy beszélt pl. Orbán Viktor Nagy Imre újratemetésén. (Ha jól emlékszem, újratemetés volt, a Hősök terén.) Emlékszem, hogy elegük lett az "egyenlőknél is egyenlőbbek" társadalmi rendjéből, az igazságtalanságokból, demokráciát követelve. Tényleg, utána kéne nézni, hogy az milyen szerveződés volt? Társadalmi kritika? Mert ha igen, akkor nem értem, hogy miért kellett a Magyar Gárdát szétverni, az is egy kritika volt a kormányzat felé. Rosszat pedig nem csináltak. A gondok meg azóta sincsenek megoldva.
Nincsen megoldva az építőipari körbetartozás kérdése sem. Több olyan vállalkozót ismerek, aki itthon tönkre ment emiatt és hogy fel tudja nevelni a gyerekeit, külföldre ment dolgozni.
Olvastam, hogy az újabb megszorítások külföldön sem arattak sikert.
Az OTP állítólag (Drábik János a forrásom) csak 25%-ban magyar tulajdon, a többi pénz külföldre megy.
Az Opel gyár 550 milliárd forint EU-s támogatást kapott, ebből 800 munkahelyet teremtett. (Más kérdés, hogy többet fizetünk be az EU-nak, mint amennyit visszakapunk pályázatok útján és azt is utólag. És elesünk a vám bevételetől is.) Drábik János szerint az OTP elnökének 600 milliárd forint az éves jövedelme. Ebből vajon hány munkahelyet lehetne teremteni, és pl. meg lehetne oldani azt is, hogy a minimálbért ne adóztassák meg, mert azt sehol a világon nem adóztatják meg, csak nálunk. Állítólag. És mondjuk, nem ártana olyan pályázati feltételeket teremteni, hogy a kis vállakozások is igénybe vehessék, ne csak a nagyok.
Hát, kíváncsi vagyok, mi lesz holnap? Mit gondoltok?

Jutifalat

Igazán original, mert frissen lehullott diót használunk, illetve a férjem és a kutya használja, én még megmaradtam a boltban vett hagyományos, vitaminos jutifalatnál. Állítólag el is ropogtatja Diesel és lelkesen rohan utána... :)

Angolóra kutyával

Nagyon barátságos kutya és nagyon kíváncsi is. Nem mindenki szereti, ha szagolgatja, úgyhogy mindig együtt megyünk az érkezőket fogadni, hogy  szükség esetén távol tudjuk tartani. Nagyon szeret a közelünkben lenni, és egyáltalán társaságban lenni. :) Be szokott feküdni a pad alá, és vidáman csóválja a farkát- amire viszont senki nem vidáman reagál, mert jó erőseket tud csapni vele. Tegnap azt csináltam, hogy leterítettem egy régi paplant a pad mellé és oda fektettem. Ha elmozdult volna, visszahívtam volna, hogy tudja meg, neki ott a helye, nem a pad alatt. De érdekes módon tegnap nem szándékozott a pad alá menni, csak másfelé, de más felé szabad. Illetve: ha a kert vége felé indul, vissza szoktam hívni, és vissza is szokott jönni, de egyébként a kerítést simán átugorná, ha nem hívnám vissza. 

Blézer

Hogy Bori elnevezte Morfeusznak, a színe után- nem bánom. De hogy a barátnője Blézernek? ! :) Szegény Diesel. :)

Kutyázás

Már egy csomószor írtam- fejben- a kutyás élményeimről, de még nem jutottam el odáig, hogy pötyögjek is róla...
Nagy élmény nekünk a kutya. Én is csodálkozom magamon, hogy városi, szépség és tisztaság mániás létemre bevállaltam egy büdös kutyát. :) Bár... hamarosan ivartalanítjuk és akkor remélhetőleg nem annyira lesz "illatos". Mostanában éjszakára a tanteremben altattuk, és gyakran napközben is. Részben azért, mert a nyári melegben az egy kellemes hűvös hely, részben meg azért, mert valahogyan eltörött szegénynek a füle, és vigyázni kellett rá, hogy ne feküdjön porba, piszokba. Elég szépen gyógyul, de lassan, mert nem lehetett összevarrni. Nagyon ronda volt, nem is tudom, hogy törhetett el szinte végig hosszában egy fül? Illetve, keresztben, de akkor is. 10 cm. , kb. . napokig be volt gyógyszerezve- algopyrin- amíg friss volt  a seb.
Viszont mára már megtanultunk játszani együtt. :) Bár először a tanítással próbálkoztam, feküdni pl. a tükör-módszer által megadott leírás alapján tanítottam meg, csak én klikker nélkül, mert megtanulta anélkül is, az nem olyan bonyolult feladat. Aztán volt a nyomkövetésre próbálkozásom, az is leírás lapján, de teljes érdektelenséget tapasztaltam  a részéről- szerintem nem értette a feladatot. Tényleg máshogy kommunikálnak  a kutyák, mint az emberek! Viszont sokszor értelmesebbek a kutyák a kommunikáció terén, mint az emberek. :O Jó, persze, nekik nincs más dolguk, mint bennünket figyelni. De akkor is. :)
Amit nagyon szeretek a kutyámban, hogy éjjel az ajtónk előtt alszik, és ha kinézek hozzá, látom, hogy ott van, figyel, hallgatja a zajokat- amiket a mi fülünk nem érzékel...
Eleinte elkalandozott éjjelente, úgyhogy folyt a küzdelem  a kerítéssel, és sok sebbel jött haza az éjjeli kalandokból. Most a sebe miatt altattuk bent és azt hiszem, hogy használt neki, és megerősítette a kötődését hozzánk, de ez azért nem biztos, majd meglátjuk.
Szóval, játszani és sétálni imád. Sétálni jobban, csak az sajnos a férjemre maradt az utóbbi 10 napban, bizonyos egészségügyi problémák miatt, pedig én is szeretek sétálni Diesellel.
A múltkor egy solymásszal találkoztunk. Egy vizsla volt vele. Érdekes volt, hogy még nem láttam semmit, csak a kutyán láttam, hogy észrevett valamit, és "biztos-ami biztos" alapon visszahívtam, mert kutyákkal még nem tud szépen viselkedni. De sajnos fütyült rám. :( Viszont leült az útra és úgy várta a szembejövőket. (Amikor a dombon arrafelé sétálunk, akkor le szoktam venni  a pórázt, hogy tudjon jókat futni, és ritkán találkozunk más élőlényekkel. eddig mindössze egy lovassal találkoztunk, akkor teljesen jól viselkedett, szót fogadott.) Szóval, heves szagolgatásba kezdtek a vizslával, és meg ideges lettem, hogy mi lesz ebből, mert az én kutyám még nem olyan jól képzett, mint egy vadász, vagy solymász kutyája. Hamar el is jöttünk, nehogy még Diesel támadja meg azt a szép vizslát.
Szóval: nagy élmény a kutyázás. :)

Nagyon optimisták

voltak a Jysk irodájában, amikor azt írták egy bútorka összeszerelési idejére, hogy 30 perc. Nekünk ugyanis kb. fél napig tartott. És igen, kell hozzá, amint az ábra mutatja, egy férfi és egy nő. :) A nő gondolkozik, mint egy kirakóst, illesztgeti, méregeti a darabokat, majd hogy ne hulljon szét, a férfi összecsavarozza. Jó játék hétvégére. :) És kezd rend lenni a káoszban, és rájöttem, hogy fel tudom venni a köntösömet úgyis, hogy az egyik kezemben a kutyának szánt, májkrémbe burkolt gyógyszert szorongatom. Vettem is magamnak ajándékot, mert megérdemlem. :) 

Török mintás



Ezen a kendőn kevertem a szigorú kontúrokat és a laza foltfestést. A régi török mintát egy laza keretbe foglaltam. Valahogy úgy éreztem, hogy ehhez a kendőhöz nem is kell több: így marad könnyű és szellős a nyári estékre. Merthogy a meleg nem akar múlni. Részben nem bánom, mert így később kell keringető szivattyút vásárolnom, de viszont kéne légkondi a varrós szobámba, ami a tetőtérben van...
A 'sszem, megy a kendő a Meskára. 




Posted by Picasa

Kóbor kutya


Ez a nagyon sovány, félénk kutya kószál felénk napok óta. Nagyobb, mint Diesel, és ápolatlan szegény. Állítólag nagyon nyáladzik is, (én még szemüveggel sem látok már jól, sajnos...) ezért betelefonáltunk az Önkormányzatra, ahol azt mondták, hogy majd kijönnek megnézni, mit tehetnek? Tény, hogy ivott Diesel vizéből, és habos maradt a víz egy kis darabon. Most igyekszünk elkülöníteni Dieselt, aki viszont szeretne vele játszani. Amikor sétáltam Diesellel, egy darabig követett bennünket. Nem tudom, nem hiányzik valakinek?





Posted by Picasa

Néhány kép Diesel kutyáról

itt található. :)
Magyarázatot szeretnék találni arra, hogy miért csonttal a szájában indul el egy kutya sétálni? :)
Tegnap kb. negyedórát vártunk rá, hogy letegye, de nem bírtuk kivárni. Amúgy meg direkt séta előtt vette elő a fák mögül, nagyon örvndezve és boldogan..:) 

Ha majd egyszer...


újra kánikulában fogunk pihegni, próbáljátok ki ezt a bólét. Bár alkohol nincs benne, úgyhogy nevezhetjük gyümölcslének is. A fiamtól tanultam. :)
Kell hozzá egy nagy tál, két citrom, két narancs , egy kis dinnye, egy kis friss mentalevél. Pár evőkanál cukor- lehet barna is- vaníliás cukor...
A citromot és a narancsot vágjuk szeletekre, a dinnyét kisebb kockákra.
Még régen vettem az IKEA-ban egy zöld kis műanyag szerszámot, úgy néz ki, mint a klopfoló, csak a nyele függőlegesen van. Azzal összenyomkodtam a gyümölcsöket, és vizet öntöttem rá. Kell neki fél óra, míg az ízek összeérnek, és nagyon finom, hűsítő ital!

Posted by Picasa

Elvittem...

Dieselt a boltba magammal. (Kocsival járunk.) Nem tudom, más hogy van vele, de nekem izgalmas volt egy nyitott szájú élőlény a nyakszirtemnél, aki izeg-mozog, és néha előre akar jönni...
Alig vártam, hogy megérkezzünk és adhassak neki egy jutifalatot. És jutifalat minden állomásnál. És szemfülesnek kellett lenni, mert pillanat alatt elöl volt és ki akart szállni.... Végül rendben hazaértünk, jó kutya. :)

Ez egy ilyen elveszős-visszajövős hét volt

Van ez így. :) Elment a kutya, jött a facebook és sok kedves ember: a kutyát visszahoztuk.
Elment a víz, üzentem facebookon, elment az áram, nem üzentem sehol. Elszállt a router- vettünk másikat. Elment az internet, jött a vihar, elment a vihar, jött másik...
És még nincs vége. :)
Nem tudom, a csekkek és a gondok nem akarnának elmenni? Őket nem kereseném, becsszó. 

Vendégségben


Kávét, teát, vagy füvet? :)

Posted by Picasa

A fáradt kutya :)



 
 

Egy öreg, fáradtnak látszó kutya sétált be az udvaromba. Jól táplált volt, és a nyakörvéről is látszott, hogy van gazdája. Bejött velem a házba, és elaludt a nappali sarkában. Egy órával később odament az ajtóhoz, én meg kiengedtem. Másnap újra megjelent, és megint aludt egy órát a sarokban. Ez így ment több héten át. Kíváncsiságból tűztem egy cédulát a nyakörvére:
"Az Ön kutyája minden délután a házamban szundikál".

 

Másnap a nyakörvre tűzve megérkezett a válasz:
"Tíz gyerekünk van, azért nem tud a kutya otthon nyugodtan aludni. Holnap én is eljöhetek vele?"


Lenne bár jobb dolgom is, de mégsem

Lenne bár fontosabb is, de mégsem... Szóval nálunk megdőlt az az elmélet, miszerint a kutyák a vadak és a cicák a szelídek. És jó, hogy ha tartasz otthon dugifalatot, hogy ki tudd csalogatni a macskát a másik ajtón.
új kutyánkkal elmentünk sétálni. Nem mentünk egy utcahosszat- eddig szinte mindig kocsival közlekedtem- és kb. 30 kutyával találkoztunk. Sok háznál kettő-három kutya is van, és tomboltak  akerítés mögött. Mi új kutyusunk egyetlen egyet ugatott, egy kutyára lett csak dühös. De a legnehezebb mégis akkor volt visszatartani, amikor macskát látott. És ne higyjétek, hogy fejvesztve menekült a  cica. Ült és tekintetével hergelte  a kutyát, úgyhogy szó nincsen arról, hogy szegény cica, de ártatlan...
Turbónak pedig varrtam a saját kezemmel csengős-patentos nyakörvet, gumiszalagból. Kíváncsi vagyok, mennyi ideig tart ki?
Ja, és a kutya őrizte a házat, a cica meg csavargott éjjel. Igaz, amikor még nem volt itt ez a kutyus, és Rebi kint aludt a teraszon, Turbó egy kutyát üldözött el  a kerítéstől. :)
Szóval, jó lesz mindkettő. :)

Egy nap alatt két kutya

Tegnap volt egy pár percem és beszóltam Szonja gazdáinak, hogy az idei első vihar óta megint felénk csavarog, jöhetnek keresni. Estefelé meg is jelentek nálunk- a kutya törzskönyvével, hogy ha még szeretném, akkor nekem adnák a kutyát, mert mindig errefelé csavarog és ők nem tudják bent tartani már sehogy . Ha kennelbe zárják, akkor véresre rágja a száját, minden kerítésen átmászik, az idén már 4x megszökött...
Örültem , nagyon, persze. Csak gond, hogy még mindig nincs kerítésünk hátul, és még az én szemem elé nem került a kutyus. Drukkolok neki, hogy én találjam meg és nem valami rossz ember. 

Bemutatom az új Dieselt


Nálunk már csak így hívják a kutyákat. :)
Tegnap este csapódott egy kutyabarát ismerősömhöz és én jutottam eszükbe, hogy gondját viseljem/viseljük.
Bevallom, külcsín szempontjából nem az esetem, de annyira édes, és kedves, vidám, szófogadó kutya, hogy ha nem lesz meg a gazdája, itt maradhat nálunk. :)
Persze, az időzítés nem a legjobb, hiszen sok más problémánk van, amit meg kell oldani. De bízzunk a jövőben és a szerencsében. :)
Turbóval egyelőre utálják egymást, de készülünk az összeszoktatásra. Ma el szerettem volna vinni magammal kocsikázni Dieselt, de mászott előre hozzám, úgyhogy nem tudtam volna vezetni. Viszont farkcsóválva üdvözölt, amikor hazaértem. :)
Ha a kerítés előtt mászkálnak, ugat rendesen. Fogalmam sincs, milyen kutyákból van összerakva, de nagyon jó természete van.

Posted by Picasa

Pirítós mellé jó kívánság

Szép, derűs reggel volt, megegyezett a hangulatommal. Miközben siettem valahová, levittem a szemetet, és jól nevelten és derűsen köszöntem a hajléktalannak, aki éppen készült kibogarászni a kuka tartalmát, csak éppen még tartotta nekem egy kicsit a kuka tetejét, hogy könnyebben meg tudjak szabadulni a hulladéktól. Kedvesen megköszöntem és siettem a kocsimhoz. Hallottam, ahogy utánam szólt: "Legyen szép napja!" 
És tudtam, éreztem a hangján, őszintén kívánja. Ilyen őszintén rég nem kívánt senki szép napot, vagy ha igen, akkor rutinból, amit meg sem hall az ember, vagy csak illemből, ami talán semmit sem jelent a protokoll jellegen felül. 
És mindezt csak azért, mert úgy szóltam hozzá, mint egyenrangú embertársamhoz, és nem törődtem azzal, hogy koszos lehet, büdös lehet- mellesleg nem nézett ki koszosnak.
Sokáig azt hittem, hogy egyformák az emberek, és ezért mindenkivel úgy viselkedtem, mintha magammal kéne "viselkednem", hiszen ha mindenki egyforma, akkor bizonyára mindenki olyan, mint én. :) Hiszen én biztos olyan vagyok, amilyen vagyok. :) 
Aztán rájöttem, hogy bizony engem így neveltek, hogy ne nézzek le senkit. Talán, mert az Anyukám betegen is egészséges akart lenni és bár a betegsége korlátozta sok dologban, mégis harcolt és küzdött dolgokért, amiket más, egészséges emberek magától értetődőnek tartanak. 
Később eszembe jutott a benzinkutas, akit cukorral kínáltam, mert én is éppen bekaptam egy szemet. Annyira meghatódott, hogy hálából lemosta a szélvédőmet. 
Nem tudom, ilyen kevés a valódi jóindulat az emberekben? 

Végre kicsit neteztem :)

És akkor már mindjárt sablont is váltottam... De nem fogok sokat itt ülni, mert be kell hoznom a Jenka-elmaradásokat.
Viszont már van nyomtató kapcsolva a gépemhez, amit amúgy levittünk a pincébe a nyári meleg ellen, és csodáltosan lehet itt hűsölni. Közel a kert, ha mégis melegedni, vagy napozni szeretnénk... szóval átrendeztük a fél házat, megint... Viszont lett egy 25 m2-es dolgozó szobám, ahová nem jutok be, mert nincs időm varrni. És a kézimunkákat, a kötést és a gyöngyfűzést is lehoztam a pincébe, hogy kiülve a kerti padra ügyködhessek. Erre még várni kell, mert újra el kell utaznom Anyukámhoz. A kocsi nem szuper, nem tudom, hogy odaérek-e Veszprémbe vele?
Amúgy minden a régi: Szonja kutya megint megszökött, (tegnapelőtt volt egy vihar, és gondolom, attól ijedt meg) , a férjem találkozott vele, én meg csak a hangját hallottam, ahogy liheg a sötétben, a szomszédban. Tettem ki neki ételt és italt, de azt hiszem, hogy a macskák ették meg. :)
Elolvastam egy könyvet is: A tenger katedrálisa. Kb. a felénél tudtam csak ráhangolódni, mert annyi, de annyi minden más dolgom volt.
Legyetek jók, ha tudtok. :)

Előre láthatólag

vasárnapig leszek itthon. Egyébként le a kalappal és óriási köszönet a mentősöknek, a veszprémi kórház sürgősségi osztályán dolgozó orvosoknak, ápolóknak, a balatonfüredi Kelemen Barbara doktornőnek, hogy mindet megtettek Anyukám életmentése érdekében. Remélem, most is jó kezekben van, a tüdőgyógyintézetben, a Bakonyban...

Ezek most nem örömök

Múlt szerdán érkeztem Veszprémbe, Anyukámat ma viszik azóta a harmadik kórházba. Múlt pénteken pacemakert kapott, de a tüdeje is nagyon rossz állapotban van.
Most erről szólnak  a napjaim: gondoskodom róla, ahogy ő is gondoskodott rólam, amikor kicsi voltam. Szörnyű látni egyébként, de hát nem tudunk mit tenni.

A kert érdekében


Ha összefog ember és állat: a vakond "ás", a kutya "trágyáz"- én meg szelíden gereblyézek. :)


Posted by Picasa

Itt a tavasz


- és a macska betakarózott. Csak a lába meg ne fázzon. :)

Posted by Picasa

Diesel


Hát eddig tartott, amíg kibírtam kutya nélkül.
Vasárnap láttam egy hirdetést, miszerint Veresegyházon kóborolt. Jó lelkű ismerőseim befogadták, de keresik régi vagy új gazdáját. Chip nem volt benne, beszélni nem tud...
Viszont nagyon jól nevelt, aranyos, okos és nyugodt kutya. Van egy kis seb a bal mellső lábánál, az állatorvos lekezelte, de valamiért még sántít, vagyis olyan furán kel fel, úgyhogy szerintem még fáj neki.
Állítólag sovány, úgyhogy napi 2-3x kap enni.
Ha bárkit meglát a családból: hozza a labdáját, hogy játsszunk vele. :)


Posted by Picasa

Juhééééj!


Erre vártam egész nap!

Posted by Picasa

Cukikedvenc

Posted by Picasa

Ha kutya nincs...


...jó lesz a macska is. :)

Posted by Picasa

Kutya - sztori véget ért

Tegnap megint volt egy fantasztikus napom , de most a kutyusról szeretnék írni. Tudomást szereztem a lehetséges tulajdonosról, reggel be is szerettem volna csengetni hozzá. Csengőt nem találtam, csak egy idegesen ugató németjuhász-szerű kutyát. Amúgy kutyu sehol...este a férjem kiengedte az utcára...
Ettől függetlenül, no meg hogy bíztam benne: egyszer csak előkerül újra... elmentem láncot venni, hogy ha jön az állatorvos, itthon legyen a páciens. Állatorvos egytől kettőig ért rá, kutya egyóra tájban megjelent, úgyhogy boldogan vártuk. Kutya láncon, én kefélgettem, jöttem-mentem... fogalmam sem volt róla, hogy hogyan viseli a láncot, hiszen állandóan csavargott az utóbbi időkben.
Volt farkaskaromvágás, oltás, bundaszépítés... és kiderült, hogy chipezve van, a neve: Sonja. (Nem minthogyha hallgatott volna rá.) Telefon a tulajnak, tulaj nem érti, hogy miért nem talált haza a kutyája? (Ezt én sem, mert nem lakik messze tőlünk, és a csavargásai során sokkal-sokkal messzebbre is elkalandozott, mint a hajdani otthona.) Na, mindegy. Megismerte a gazdit, örült neki, nagyon. Amúgy 5 éves kutyus, és küldtem fényképet róla az állatorvosnak, aki ivartalanította, és mégsem válaszolt az e-mailemre.
Szóval, elvitték. Mondtam, hogy ha nem jönnek ki jól a másik kutyával, akkor szívesen visszafogadom.
Addig is itt van nekem Turbó. Ha pedig lesz egy kutyám, Diesel-nek fogom hívni. Vicces lesz, ahogy ordítozok a kertben: tubodiesel, turbodiesel...

Csak úgy kutyafuttában...

Nem sokkal azután, ahogy  reggel kinyitottam a zsalugátereket, jött is Bubi üdvözölni. :)
Örültem, mert ez azt jelenti, hogy a közelben volt és nem csavargott el valami titkos résen a kerítésen át.
Viszont el vagyok maradva néhány dologgal, mert tegnap rosszul voltam, úgyhogy ma be kell pótolnom a kiesett időt és csak utána kutyázhatok. Pedig szegény várta volna a törődést: reggeli után feküdt le, hogy símogassam és kefélgessem, pedig csak egy nap csináltam vele, és mégis tudja már. :) De, ami késik, az nem múlik...
Végre hallottam ugatni is. Okos, tényleg. Először várt egy kicist, hogy Turbó elmenjen a tálkája közeléből, de a cica csak állt és nézett a kutyára kb. 5 cm távolságból... Na ekkor ugatott egy  nagyot - és minden a helyére került. (Macska felturbózott háttal és szőrrel 2 m-rel messzebb.)
Hú, várom már, hogy sétáltassam, hogy kipróbáljuk a pórázt.
Holnapra van időpontunk az állatorvoshoz.
Jenka-házifeladattal megint elakadtam, de remélem, nem véglegesen. Tudhatnám már, hogy csalóka az az érzés: mindent értek.


Kutya-sztori folytatódik

Nem mintha unatkoznék, hiszen hátra vannak még megrendelések, Jenka-házifeladat, egyéb saját ötlet... De miután vasárnap este elvitték tőlünk a kutyust, hétfőn boldogtalanul tettem-vettem, és nem tudtam elképzelni, hogy hogy fogom én kibírni kutya nélkül a nyárig?
Délután telefonáltam, és érdeklődtem, hogy hogy érzi magát Bubi? (Már csak ez marad a neve, mert a család ezt szavazta meg. Amúgy is van egy búb a fején.) Mondták, hogy nagyon jól, csak van egy kis probléma: lány.  nekem ez nem gond- ide azzal a lánnyal! :)
Úgyhogy tegnap este megint nálunk kötött ki, amíg beszélgettünk a kutyatartás rejlemeiről, hanyatt dobta magát és össze-vissza lehetett símogatni! (Jó koszos és büdös, de segítünk rajta.)
Azt mondták, hogy ez a hanyattfekvés a behódolás jele, úgyhogy azt hiszem falkavezér lettem.:) Igaz, királynő szerettem volna lenni mindig, de ha ez jutott, akkor ezt fogom szeretni. :)
Nagyon rendes családdal ismerkedtem meg, tényleg és valóban szeretik az állatokat, sok jó tanáccsal láttak el.
Most már nincs kedvem visszaadni a kutyust a gazdájának, nem tudom, mi lenne, ha keresné rajtam.
Végül is, kb. 3 hónapja kóborol szerencsétlen. Nagyon örült a símogatásnak!
Sajnos a kerítésen még mindig át tud - szerintem ugrani -, úgyhogy igyekszünk minél hamarabb megoldást találni, hogy a kertben maradjon. Nagy a kertünk, majdnem 1000 m2.
Ma veszek neki pórázt, hogy kultúráltan le tudjunk sétálni vele az állatorvoshoz, és elkezdem átkefélni a szőrét.
Remélem, hamar hazajön! 

A bernáthegyi állítólag

- nem is bernáthegyi, hanem moszkvai őrkutya. Már most hiányzik, de kértem kiskutyát, ha sikerül összemelegednie a szukával, aki mellé elvitték. Profi és gondos kutyatulajdonosok, a szomszéd településre. Nincs bennem az a jó érzés, hogy szegény kutya hazatalált, mert szegény kutyát mi is megszerettük. De bízom benne, hogy meg tudja szokni majd az új helyét és nem fog céltalanul kóborolni. Mondtam az új gazdáinak, hogy ha nem fogadja el a másik kutya, akkor visszahozhatják. Büdös volt szegényke, de pl. nekem nem volt bátorságom végig kotorni a szőrét, meg pórázt adni rá, hisz nem lehet előre tudni, hogy hogyan fog reagálni rá? Elsőször félt a póráztól, de aztán ment, mint a huzat. :) És úgy ugrott be az új gazdái kocsijába, mintha mindig arra vágyott volna, hogy autózzon. :) Sőt! Rögtön a vezetőülésre ugrott. :)
Ó, én úgy szeretnék egy bozontos őrkutyát.... :)

Kutya-hírek

Leszámítva azt, hogy a NAV rátette a kezét a bankszámlánkra...
Kóborhegyi Bubi mindennap meglátogat bennünket- ma kétszer is járt nálunk.
Tegnap megszagolta a kezemet, de amikor meg szerettem volna simogatni, elhúzódott. Gondolom, érték rossz élmények. Ma is megszagolt, ma is elhúzódott, de végül is van időnk, nem kell elkapkodni a barátságot.
Még nem tudom, hogy miből fogok enni adni neki, meg egyáltalán, a sok kiadásunkat miből fogjuk fedezni, de remélem, hamar kiderül.
Addig is: dolgozzunk.



Vega-menü ötlet:

Steak burgonya pirított zöldségekkel és sajtmártással.
Csak, hogy el ne felejtsem.

Kóborló kutyu



Na ő az. Ketten fotóztuk, közben attól tartottam, hogy barátsága jeléül rám ugrik , vagy bejön a nappaliba...
Már 5. napja, minden délután meglátogat bennünket, és éjjel is megfordul a kertünkben.
Posted by Picasa