Csak úgy kutyafuttában...

Nem sokkal azután, ahogy  reggel kinyitottam a zsalugátereket, jött is Bubi üdvözölni. :)
Örültem, mert ez azt jelenti, hogy a közelben volt és nem csavargott el valami titkos résen a kerítésen át.
Viszont el vagyok maradva néhány dologgal, mert tegnap rosszul voltam, úgyhogy ma be kell pótolnom a kiesett időt és csak utána kutyázhatok. Pedig szegény várta volna a törődést: reggeli után feküdt le, hogy símogassam és kefélgessem, pedig csak egy nap csináltam vele, és mégis tudja már. :) De, ami késik, az nem múlik...
Végre hallottam ugatni is. Okos, tényleg. Először várt egy kicist, hogy Turbó elmenjen a tálkája közeléből, de a cica csak állt és nézett a kutyára kb. 5 cm távolságból... Na ekkor ugatott egy  nagyot - és minden a helyére került. (Macska felturbózott háttal és szőrrel 2 m-rel messzebb.)
Hú, várom már, hogy sétáltassam, hogy kipróbáljuk a pórázt.
Holnapra van időpontunk az állatorvoshoz.
Jenka-házifeladattal megint elakadtam, de remélem, nem véglegesen. Tudhatnám már, hogy csalóka az az érzés: mindent értek.


0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése