Kutya-sztori folytatódik

Nem mintha unatkoznék, hiszen hátra vannak még megrendelések, Jenka-házifeladat, egyéb saját ötlet... De miután vasárnap este elvitték tőlünk a kutyust, hétfőn boldogtalanul tettem-vettem, és nem tudtam elképzelni, hogy hogy fogom én kibírni kutya nélkül a nyárig?
Délután telefonáltam, és érdeklődtem, hogy hogy érzi magát Bubi? (Már csak ez marad a neve, mert a család ezt szavazta meg. Amúgy is van egy búb a fején.) Mondták, hogy nagyon jól, csak van egy kis probléma: lány.  nekem ez nem gond- ide azzal a lánnyal! :)
Úgyhogy tegnap este megint nálunk kötött ki, amíg beszélgettünk a kutyatartás rejlemeiről, hanyatt dobta magát és össze-vissza lehetett símogatni! (Jó koszos és büdös, de segítünk rajta.)
Azt mondták, hogy ez a hanyattfekvés a behódolás jele, úgyhogy azt hiszem falkavezér lettem.:) Igaz, királynő szerettem volna lenni mindig, de ha ez jutott, akkor ezt fogom szeretni. :)
Nagyon rendes családdal ismerkedtem meg, tényleg és valóban szeretik az állatokat, sok jó tanáccsal láttak el.
Most már nincs kedvem visszaadni a kutyust a gazdájának, nem tudom, mi lenne, ha keresné rajtam.
Végül is, kb. 3 hónapja kóborol szerencsétlen. Nagyon örült a símogatásnak!
Sajnos a kerítésen még mindig át tud - szerintem ugrani -, úgyhogy igyekszünk minél hamarabb megoldást találni, hogy a kertben maradjon. Nagy a kertünk, majdnem 1000 m2.
Ma veszek neki pórázt, hogy kultúráltan le tudjunk sétálni vele az állatorvoshoz, és elkezdem átkefélni a szőrét.
Remélem, hamar hazajön! 

2 megjegyzés:

  • Dorkadesign | 2011. február 1. 10:23

    Nagy öröm egy ilyen kedves kutyus! Én is mindjárt megszerettem a fotók és a szeretetteljes szavaid után. Kívánom, hogy sok örömötök teljen benne! Örülök, hogy Rátok talált:) és örülök, hogy tudom, Te is ilyen állatszerető vagy:)

  • Bea | 2011. február 7. 22:10

    Most vettem csak észre, hogy ide is írt valaki. :)
    Azóta visszaadtuk a kutyut, mert megkerült a gazdája. De már mindenki vágyik egy hasonlóra. :)

Megjegyzés küldése